Egy joghézag miatt kétséges, hogy ez év, vagy 2024. decemberében jár-e le a lengyel alkotmánybíróság elnökének megbízatása. Az őt eredetileg jelölő kormánypárt legszívesebben már most eltávolítaná.
Egy joghézagot kihasználva cserélhetik le rövidesen a lengyel alkotmánybíróság elnökét – akarata ellenére. Sajtóértesülések szerint ugyanis vita van a kormánypárt és testületet jelenleg vezető Julia Przyłębska között azt illetően, hogy meddig tart pontosan az elnöki ciklus, továbbá immár Przyłębska személye sem feltétlenül kívánatos.
Az alkotmánybíróság jelenlegi elnöke szerint 2016. december 20-án megkezdett ciklusa 9 éven keresztül tart, mandátumát ennek megfelelően 2024. decemberében tölti ki. Ez vitára azért ad alapot, mert egy nem sokkal kinevezését követően hatályba lépett módosítás 6 éves ciklust ír elő az alkotmánybíróság elnöke számára (a 9 év általánosan minden alkotmánybíróra vonatkozik). A módosító szabály pedig nem rendelkezett arról, hogy a hat évre rövidített ciklus a frissen kinevezett Przyłębskát érinti-e. Ha érinti, úgy viszont
Könnyen lehet, hogy a patthelyzetet az oldhatja meg, hogy az Alkotmánybíróság maga dönti el, hogy hogyan kell számítani Przyłębska megbízatását.
Elemzők szerint a 15 tagú testületben legalább 7 alkotmánybíró biztosan a jelenlegi elnök ellen szavazna. Az erről szóló jogszabály szerint az Alkotmánybíróság elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a közül a 3 ember közül, akit a testület bírói közgyűlése a pozícióra jelölt.
Ahogy arról fentebb írtunk, Julia Przyłębskát azonban még akkor sem neveznék ki újra elnöknek az alkotmánybíróság élére, ha ezt egyébként az Alkotmány engedné.
sokan a jogászt egyenesen a kormány kiszolgálójának tartják. Julia Przyłębska megítélése különösen a 2020-as abortuszhatározat kapcsán vett negatív fordulatot; a Lengyelországban egyébként is szigorú abortusztilalom további szigorítása még a kormánypárti szavazók előtt is népszerűtlennek bizonyult.
Könnyen lehet, hogy a jelenlegi elnöknek már most megvan az utódja, Bogdan Święczkowski, a korábbi országos főügyész személyében. Święczkowskit a kormánypárti körökben szintén elismerik, jó kapcsolatot ápol Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszterrel, kinevezése pedig Jarosław Kaczyński, a PiS kormánypárt elnökének sem lenne ellenére.
Becenevét egyszerre köszönheti testalkatának és olykor gátlástalanságba hajló karakterének egyaránt. Elemzők szerint esetleges hivatalba lépésével így az Alkotmánybíróság egy karakteres elnököt kaphat, Święczkowskivel kapcsolatban ugyanis a ki nem mondott elvárás az, hogy teremtsen rendet a széthúzó testületben.
A lengyel alkotmánybíróság az elmúlt hónapok során többször is uralta az európai közvélemény szalagcímeit. A testület tavaly októberben hosszadalmas procedúra végére tett pontot azzal, hogy kimondta: az uniós integráció legújabb fejleményei már a lengyel alkotmány hatáskörét veszélyeztetik. A döntés kapcsán a jelenlegi kormánypárt ellenzéke, s az EU közvéleményének jelentős része tartott attól, hogy az Alkotmánybíróság valójában Lengyelország uniós tagságának befejezését készíti elő. A kormány cáfolta ezt a feltételezést. Egy hónappal később, pedig az uniós jogrend után az Emberi Jogok Európai Egyezménye került terítékre. A döntés üzenete hasonló: a nemzetközi jog értelmezésekor a lengyel alkotmány élvez elsőbbséget.
Kép: A lengyel alkotmánybíróság abortuszhatározata elleni tüntető, transzparensén a testület vezetőjének, Julia Przyłębskának a képmásával. STR / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Mint ismert: a Radosław Sikorski vezette lengyel külügyminisztérium éles diplomáciai támadást indított Magyarország ellen.
Májusban megismétlik a romániai elnökválasztást; Tamás Sándor a magyarellenes szélsőjobboldal megerősödésétől tart. Interjú a román mélyállamról, külső hatalmak befolyásáról, s arról, hogy miért törölték el az elnökválasztás eredményeit.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
